Get Adobe Flash player

Belépés

Fontos Linkek

kormanyportal

videkunkkincsei

hoi2

szechenyi2020 logo 161x56

hu-hr-logo

Magyar Államkincstár

Nemzeti Együttműködési Alap

Keresés a honlapon

Helyi Akciócsoport

Adorjás az Ormánság keleti felében Harkány és Vajszló között eldugva található kis falu. Első írásos említése 1251-ből való.

A falut a XII. században Azarias néven említik. A község leglátványosabb emléke a településhalom tetején álló református templom az 1836-37-es évekből. Égetett faltéglái valószínűleg valamelyik közeli vár (Kémes, Diósviszló) elbontásából származhattak.  Homlokzata harmonikusan illeszkedik az utcasorba, követi a népi lakóházak tagolását, ritmusát, fehér színüket. Egyszerű tornya alsó részén keresztül lehet kolduspadok között bejutni belsejébe. Az L alakú karzat mellvédjét nyolc festett tábla alkotja. A vörös, kék és sárga festékkel festett virágok, rácsmotívumok között az egyik táblán Noé bárkáját pillanthatjuk meg.

Bővebben...

alsoszentmartonAlsószentmártont S.Martino-ként 1332-ben említi először oklevél.

Valaha itt állt a vaskaszentmártoni apátság. Az 1700-as években Drávaszentmártonnak hívták. A Szentmárton helynév a falu templomának védőszentjére utal. A korábbi Dráva előtag a folyó közelségét mutatja. A mai alsó előtag egyfelől a megye alulsó, déli részével kapcsolatos, másfelől pedig megkülönböztető szerepe van a Dráva folyása mentén feljebb fekvő Felsőszentmárton faluval szemben. A török hódoltság alatt Szentmárton falu elnéptelenedett.

Bővebben...

Első írásos említése a 1332-es pápai tizedlajstromban található, Popruzeuleuse néven.

Bár a török hódoltság idején valószínűsíthetően végig lakott volt, feljegyzések csak a 18. századtól találhatóak róla. A 20. századig csak magyarok laktak itt, ekkor költöztek be az első német nemzetiségű családok, akik a falu 1740-es évekből származó harangját magukkal hozták. Régi, középkori temploma mára elpusztult, helyén egy kereszt áll. A község címerét 2004-ben fogadták el.

Bővebben...

A Dráva folyó völgyében bújik meg a kedves, apró település.

Faluképében említést érdemel jellegzetes temploma, amely egy kanyar közepén magaslik ki a faluközpont házsorai között. 1795-ben épült első fatemploma, amely helyett 1840-44 között hozták létre az ősök a ma is álló kőtemplomot. Középkori források már említik a falut.

Bővebben...

Beremend területén az ember az újkőkor óta jelen van; mindezt rézkori, bronzkori valamint a római időkből származó leletek bizonyítják.

Bővebben...

Az írott forrásokban először 1338-ban bukkant fel Olbescen változatban.

Valószínű, hogy néveredete a besenyő népnévvel függ össze. Később Besenczy néven fordul elő. A község külső képe változatos.

Az 52 ház között van a régi magyar paraszti építkezésre jellemző lakóház, és van néhány újabb, bővített, vagy átalakított épület is.

Bővebben...

Bisse a besenyőktől kapta a nevét.

Az első pápai tizedlajstromok Basse, Byse néven említik. Az 1542-es adóösszeíráskor Byssch néven fordult elő. Református egyházát már az 1734. évi kerületi névtár említi. Templomát a toronnyal együtt 1805-ben építették. Az első világháború fegyveres eseményei megkímélték a falut, 28 szülötte más frontokon vesztette életét. A második világháború sem érintette a falut, 17-en a településtől távol haltak hősi halált. A falu főterén álló háborús emlékmű őrzi emléküket.

Bővebben...

A falut észak felöl, megközelítve az Ormánság első falujába érkezik az utazó.

A környék vízrajzi szempontból gazdag, sok a kisebb patak. Külterületén található Hatvanpuszta, amely Hatvan néven középkori magyar falu volt. A település 3 utcája vegyes beépítettségű. A házak között megtalálható a régi parasztházaktól a legmodernebb lakóépületekig.

Bővebben...

Fontos információk

Legfrissebb híreink